Chapter 07

Még aznap este tárcsáztam repülőtér jegyeladóját.
- Helló! Harry Styles vagyok, két jegyet szeretnék holnapra. London - Párizs. 2 napra. Igen, persze. Rendben. Köszönöm, viszlát!
Magam sem tudom honnan pattant ki ez az ötlet, de elhittem, hogy jó lehet.
A tervem az volt, hogy Louis és én elutazunk 2 napra Párizsba. Legfőképpen egy programot szerveztem, a többit majd spontán kitalálom. Az az egy pedig a DisneyLand.
Louis nem éppen az a kaliberű srác (legalábbis kinézetre) aki értékelne egy napot a DisneyLand-ben. De remélem megtörik, és eljön velem. Hiszen engem is érdekel DisneyLand, meg úgy amúgy Párizs. Imádok utazni.
Mivel ezt titokban intéztem, a teraszon voltam. Mikor beléptem az ajtón jól eső meleg árasztott el.
- Hol voltál? - hallottam Louis hangját.
- Szívtam egy kis friss levegőt - vetettem be a legrégibb hazugságot.
- Bagóztál? - bukkant elő Louis.
- Dehogy. Csak üldögéltem - mondtam mindent beleadva, hogy ne bukjak le.
- Oké - furcsállotta Louis de nem szólt semmit.
- Holnap ráérsz? - nem, tényleg nem bírom már sokáig.
- Mmm. Igen.
- Akkor jó - legbelül hálát adtam ennek a szónak.
- Nem akarsz egyet sétálni? - zökkentett ki a gondolataimból Louis.
- De, menjünk.
Gondoltam jól fog esni egy séta a már lehűlt időben, késő ősszel.
Míg én egy vastagabb pulcsit vettem, Louis a megszokott trikójában, és egy hosszúnadrágban várakozott.
- Sosem értem, hogy nem fázol... - mondtam Louisnak miközben bezártam az ajtót.
- Tudod - nyúlt a kezem után - van ami melegen tart. És ujjait az enyémre kulcsolta.
Erre elmosolyodtam, és büszke voltam, hogy Louis nyíltan kezeli a kapcsolatunkat, és nem kell titkolóznunk.
Céltalanul bolyogtunk az utcákon. Épp egy nagyobb csapat egybegyűlt srácot láttunk, akik valószínűleg részegek voltak, mivel mind kiabáltak. Mikor elmentünk mellettük jobban szemügyre vettem őket. Mind velük egykorúak lehetettek. Aztán...Megláttam egy arcot. Ez nem lehet igaz...Aaron volt az. Ő az az ember, akit sosem felejtek el, mégis fájdalmas emlékek kötnek hozzá. Azt hiszem kapcsolt, mikor látta, hogy nézem.
- Styles! - kiáltott. Miért kellett annyira néznem? Most megint megszívom, mint annak idején.
- Aaron - biccentettem.
Louis kérdőn fordult felém.
- Ki ez a srác, Göndör?
- Csak...Egy régi barátom - pillantottam Aaron felé, akinek gúnyos mosolyra húzódott a szája.
Louis idegesen méregetett, majd Aaron megtörte a csendet.
- Látom nem javultál semmit - mikor ezt kimondta, felállt a helyéről.
Tudtam mire érti.
Nem bírtam a szemébe nézni. Ő volt az egyetlen "ellenfelem"  az általánosba. Úgy látszik ő még mindig annak tart engem.
- Hozzád beszélek - szűrte a szavakat Aaron, és felemelte az állam. Erre Louis nem tétlenkedett, eleresztette a kezem, és megragadta Aaront.
- Ne érj hozzá! - mondta halkan, de erélyesen.
- Miért, mi lesz buzikám? - szabadította ki magát Aaron.
Aki eddig nem is figyelte a szócsatát, most felkapta a fejét. Előre léptem Louis mellé, és lekezelően Aaronhoz vágtam a szavakat: - Csak úgy emlékeztetlek, te sem vagy más.
Erre a minket körülvevő srácok füttyögni kezdtek. Nem értettem őket. Nem álltak ki a barátjuk mellett...
- Fogd be, Styles - lökött meg Aaron, mire Louis megfogta a karom, hogy megtartson.
- Mondtam, hogy ne érj hozzá! - emelte fel a hangját, és vészesen közeledett Aaronhoz.
- Louis - fogtam le. - Semmi értelme - húztam el a szám.
Mivel Aaron full részeg volt, nem akartam, hogy Louis hozzáérjen. Féltem, hogy akár úgy megveri, hogy nem kel fel. És még a barom barátaira sem számíthatott.
- Húzzunk innen - húzott el Louis.
Az ott lévő tagok tovább hangoskodtak, és Aaron is dühöngött még, de nem tudott utánunk jönni, mivel kettőig nem lát.
- Mi volt ez? - állított meg Louis egy távolabb eső részen.
Nagy levegőt vettem, majd leültem egy fa alá.
Louis követte a cselekedetem, és lehuppant mellém. Tekintetét az arcomra vezette.
- Szóval?
Megköszörültem a torkom, majd belekezdtem.
- Aaronnal az általános iskolából ismerjük egymást. Egy osztályba jártunk. Mi voltunk a fekete bárányok. Vagyis én. Szóval. Tudod. Mi ketten...ferde hajlamúak voltunk. De ezt csak rólam tudták a többiek.
Louis feszülten figyelt. Egy arcizma sem rándult. Folytattam.
- Volt egy srác. Az évfolyamtársunk volt. Persze, hogy mindketten Őt szúrtuk ki. Csakhogy ez Aaronnak jött össze. Titokban voltak együtt. Nem tudom. A srác lehet, hogy nem volt meleg. De ez összejött. Már elég régóta voltak együtt, mikor bejöttem én a képbe...Hazafelé sétáltam, és arra lettem figyelmes, hogy Max kiabál nekem. Futott. Aaron nem volt vele, ezért megvártam. Hazáig együtt mentünk, és sokat beszélgettünk. Kiderült, hogy tényleg szereti Aaront, bár nem meleg. Aztán mikor megálltunk a házam előtt, Max váratlanul megcsókolt. Nem tudtam mást tenni, viszonoztam, hiszen szerettem őt. Max megkért, hogy tartsuk ezt titokban. Aztán rendszeresen hazakísért, és újra, meg újra megtörtént. Tudtam, hogy mindketten rosszul cselekszünk, de nem láttam a szerelemtől. Aztán...Mikor Max ismét hazakísért, hirtelen felbukkant Aaron. Mindketten zavarban voltunk Max-szel, Aaron meg tombolt. Azonnal szakított Max-szel, akivel azóta nem léptünk kapcsolatba. Rólam meg mindenkinek elmondta, hogy egy óriási buzi vagyok. A lányok tartsák szemmel barátjaikat, hátha rájuk is lecsapok. Úgyhogy ez a ballépés az egész életemet elrontotta. Később Aaron nem csak szavakkal dobálózott, hanem sokszor meg is vert. Fájt, de nem tudtam mit tenni. Ki kellett bírnom az utolsó évet. Úgy látszik Aaron nem felejtett el... - mosolyogtam a sírás határán, ahogy előtörtek az emlékek.
Láttam, hogy Louis-t kicsit lesokkoltam ezzel, úgyhogy percekig némán ültünk.
- Sajnálom - szólalt meg Louis halkan.
Csak megráztam a fejem, majd Louishoz bújtam, aki magához ölelt.
- Szeretlek - suttogtam.
- Én is Göndör - mondta ki Louis, a legszebb szót a világon.

Sziasztok:) Bocsi a késésért, elsősorban.
Aztán köszönöm a több mint 4500 megtekintést, a 9 komit, és az újabb díjat.!:)
Annak viszont nem örülök, hogy még mindig 26 feliratkozó van, mint ahogy az előző résznél is. Gyerünk srácok.!
Csatlakozzatok a csoportba (ITT).! 
És még annyi, hogy holnap elutazok, és jövő héten jövök haza, úgyhogy nem biztos, hogy pénteken tudom hozni az új részt. Előre is elnézést mindenkitől.!:*
Puszi, 
Nelli.